Tisztelt címzett

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Kommunikációs Főosztály
1097 Budapest, Gyáli út 2–6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1310 Telefax: (1) 476-1339 Kétségek és bizonyosságok –
érvek és ellenérvek az új influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban
2009. október 4.
Miért van ekkora bizonytalanság az új influenza elleni védőoltás körül?
Az influenza világjárvány és ezzel együtt az új influenza elleni védőoltási kampány megkülönböztetett
figyelmet kap Magyarországon éppúgy, mint külföldön. Természetes, hogy az embereknek erről
véleményük van és felteszik a kérdéseiket. A médiában napi szinten vezető hír az új influenza és a
megelőzése. Az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatos reakciók nem meglepőek, számítottunk
rá. Arról van szó, hogy ez egy fontos kérdés, és sok embernek van róla véleménye, amellyel részben
egyet tudunk érteni, részben pedig nem.
Miért van szükség az új influenza ellen új védőoltásra?
Azért, mert az influenza megelőzésére a jelenleg rendelkezésünkre álló módszerek közül a védőoltás a
leghatékonyabb. Továbbá azért, mert ez egy új vírus, és a szezonális influenza elleni védőoltás nem
hatásos ellene.
Az új influenza elleni védőoltás alkalmazását valamennyi mértékadó nemzetközi szakmai szervezet
ajánlja.
Azt mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a védőoltásokat nagyon sokan várják. Hónapok óta szinten
minden médiaszereplés, vagy egyéb fórum során felteszik a kérdést: mikor lesz már védőoltás. Évek
óta készülünk a világjárványra, és a felkészülésnek egy nagyon fontos eleme a védőoltás. Nagyon
hamar felismertük azt, hogy influenza világjárvány idején influenza elleni védőoltáshoz jutni nagyon
nehéz lesz a világpiacon. A világ éves vakcina termelő kapacitását jelenleg évi 2,5-3 milliárd dózisra
becsülik. Ez jóval kevesebb, mint a Föld népessége, főleg ha hozzátesszük azt, hogy jelenleg az
oltóanyagok többségét két dózisban kell adni. A világon tehát nagyon sok olyan ember van, aki – bár
szeretne – nem tud majd hozzájutni az új influenza elleni védőoltáshoz. Szeretnénk, ha
Magyarországon ez a helyzet nem fordulhatna elő.
Mi a helyzet Európa többi országában?
Európában is nagyon heterogén a különböző országok helyzete. Eddig két oltóanyagot engedélyezett
az EMEA tudományos szakvéleménye alapján az Európai Bizottság, a harmadik oltóanyag
engedélyezése talán egy-két héten belül várható. Európában is a legtöbb ország előre lekötött (jóval az
engedélyezést megelőzően) oltóanyag kapacitásokat a gyártóknál, de szép számmal vannak olyan
országok is, akik semmilyen szerződéssel nem rendelkeznek egyelőre (5 ország), illetve akiknél a
tárgyalások még folyamatban vannak (8 ország). Mivel Magyarország saját oltóanyag kapacitással
rendelkezik, ezért előnyös helyzetben van a többi országgal szemben egyrészt az oltóanyag árát,
másrészt a lekötött mennyiségeket (6 millió dózis), másrészt a gyártási és engedélyezési folyamat
felgyorsításának lehetőségét tekintve.
Sokan gondolják úgy, hogy a magyar vakcina kipróbálására és engedélyezésére nem szántak
elegendő időt.
Az influenza világjárványra való felkészüléskor került sor egy gyorsított engedélyezési eljárás
kidolgozására. Erre azért van szükség, mert a világjárvány leküzdése szempontjából kulcsfontosságú,
hogy a védőoltás időben a rendelkezésre álljon. Ilyen gyorsított eljárás nemcsak Magyarországon
létezik, hanem pl. az EU-ban is. A Bizottság által engedélyezett illetve engedélyezés alatt álló
vakcinák is un. mock up vakcinák, ahogy a magyar Fluval P is. Ez azt jelenti, hogy ezek nem egy
teljesen új vakcinák, hanem már korábban átmentek egy engedélyezési folyamaton. A világjárványra történő felkészülés idején ugyanis kidolgozták a technológiát egy potenciálisan világjárványt okozó influenza vírus elleni vakcinára, amely akkor történetesen a H5N1 vírus volt. Ennek át kellett mennie egy engedélyezési folyamaton. Amikor egy új vírus megjelenik, akkor csak a vírust kell kicserélni az oltóanyagban, minden más marad. Ezt követően még mindig szükség van különböző ellenőrző vizsgálatokra, de már jóval kevesebbre, mint ha egy teljesen új oltóanyag kerülne kipróbálásra. Miért ellenzik az új influenza elleni védőoltásokat olyan sokan?
Az oltást ellenzők nem alkotnak homogén csoportot. Többségükkel már korábban is találkoztunk,
egyéb témák kapcsán, jól ismerjük őket. Hasonló csoportok a világ minden országában működnek, az
utóbbi időben az uniós egyeztetéseken is szóba kerülnek az interneten terjesztett anyagok, amelyek
többféle nyelven, de lényegében hasonló tartalommal készülnek. Hasonlóan terjednek ezek a
számítógépes vírusokhoz…
Legalább négyféle különböző oltásellenes csoportot különböztethetünk meg.
1. Általában az oltásellenesek, akik nem csak az influenza elleni védőoltásokat támadják, hanem
valamennyi oltást – ez nem egy új csoport, régóta ismerjük őket, főleg az életkorhoz kötött
védőoltásokkal kapcsolatban voltak eddig aktívak. Mára már egyértelmű, hogy jogi értelemben az
életkorhoz kötött védőoltások Magyarországon nem támadhatók (pl. Alkotmánybírósági határozat,
lezárt peres ügyek). A védőoltás-szkeptikusok azonban továbbra is aktívak.
2. Azok, akik ezt az eseményt politikai célokra használják fel.
3. Azok, akiket üzleti érdekek motiválnak. Ők nem a védőoltást, hanem más módszereket ajánlanak,
véletlenül éppen a saját termékeiket a megelőzésre.
4. Az új influenza elleni védőoltásban nem bízók, kételkedők – akik nem kellően tájékozottak, további
információkat szeretnének megtudni, illetve akiket elbizonytalanítanak a különböző forrásból érkező
ellentmondásos információk.
Mit tesznek azért, hogy az emberekben csökkentsék a bizonytalanságot?
Azt nem tudjuk vállalni, hogy mindenkit egyenként győzzünk meg. Vannak olyanok, akiknek erre
nincs is szükségük, mert pontosan tudják, hogy miért van szükség a védőoltásokra. A másik csoportba
tartozók pedig szintén meg vannak győződve, de éppen az ellenkezőjéről. Őket valószínűleg nem
fogjuk tudni meggyőzni. Van azonban egy közbülső csoport, akik még nem döntöttek. A feladatunk
az, hogy őket segítsük a döntésben.
A legfontosabb, hogy az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban keringő
tévhiteket eloszlassuk!
Tévhit, hogy az influenza egészségeseket nem betegíti meg.
Eddig közel 4500 halálesetről tudunk a világon, akik az új influenza vírus okozta fertőzésben
szenvedtek. Európában eddig 184 haláleset történt. A halálesetek többsége a 25-64 évesek között
fordult elő, a meghaltak 47-60%-a fokozottan veszélyeztetett csoportokból került ki. A többieknek
nem volt alapbetegségük. A tapasztalatok megerősítették, hogy a nagyszámú enyhe megbetegedés
mellett ritkán, de számítani kell nagyon súlyos lefolyású megbetegedésekre.
Az északi féltekén még csak most kezdődik az influenza szezon. Minden okunk megvan arra, hogy
fokozott óvintézkedéseket vezessünk be, mert sok ember fogja elkapni az influenzát az idei
szezonban, és bár a többségük valóban enyhe tünetekkel betegszik majd meg, mintegy 0,5-1% kórházi
kezelésre kerül a súlyos lefolyás miatt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ki ez az 1%.
Tévhit, hogy az influenza ellen elegendő vitaminokkal védekezni.
Az influenza elleni védekezés fontos része az immunrendszer erősítése. A vitaminbevitel, az
egészséges táplálkozás, a mozgás mind-mind fontos eleme az aspecifikus védekezésnek, a szervezet
erősítésének. Ez persze nem feltétlenül elég a fertőzés kivédésére, azonban segít a gyorsabb
gyógyulásban.
A vitaminkúrák általában csak akkor hatásosak, ha valaki vitaminhiányban szenved. Az általános populáció számára azonban – főleg megelőző jelleggel – a nagy dózisú vitaminszedés nem ajánlott. Egy 29 vizsgálat eredményeit áttekintő tanulmány megvizsgálta, hogy el lehet-e kerülni az influenzaszezonban gyakran előforduló hurutos/megfázásos megbetegedéseket C-vitamin szedéssel. Az eredmények alapján a nagy dózisú C-vitamin szedés megelőző jelleggel nem ajánlott az általános népesség körében, mert a hatékonysága nem bizonyítottNincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra sem, hogy pl. a homeopátiás készítmények hatékonyak lennének az influenza megelőzésére, bár egyes eredmények szerint a betegség lefolyásának idejét kissé lerövidíthetiA védőoltások szerepe a fertőző betegségek visszaszorításában egyértelmű. Jelentős eredményeket a fertőző betegségek visszaszorításában, mint pl. a feketehimlő eradikálását a földről, csak ezeknek a segítségével lehet elérni. Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás veszélyesebb, mint maga az új, világjárványt okozó
influenza
Az influenza megbetegedés kockázata a A védőoltás kockázata
2009-2010-es influenza szezonban
Influenza 1:25-30
Gyakori mellékhatás (≥1:100 és <1/10):
Kórházi kezelés, tüdőgyulladás max. 1:100
fájdalom, erythema, duzzanat és
induratio az oltás helyén; fáradtságérzet,
ITO, lélegeztetés max. 1:250
rossz közérzet.
Halál max. 1:1000 Nem gyakori (≥1:1000 és <1:100: fejfájás,
arthralgia, verítékezés, láz, myalgia.
Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid
lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon
belül elmúltak. Súlyos mellékhatást nem
tapasztaltak a klinikai vizsgálatok során.
Egyéb súlyos reakciók csak nagyon ritkán
fordulhatnak elő.
Guillain Barré sy. Ha van is többlet
kockázat, az sem több 1:1 000 000-nál
allergiás reakció: 1:1 000 000
halál: nem bizonyított
Tévhit: Az influenza elleni védőoltás nem biztonságos
Az influenzaoltással kapcsolatban óriási tapasztalat áll rendelkezésre, mivel a világon több millió, ezen belül Magyarországon mintegy egymillió ember kapja meg ezt az oltást évent Az oltás jól tolerálható, eltekintve az esetenkénti kisebb fájdalomtól és duzzanattól az oltás helyén. Ritkán azonnali típusú allergiás reakció, mint pl. urticaria, angio-oedema, bronchospasmus, anaphylaxia is kialakulhat az oltással kapcsolatban, amelyet a leggyakrabban az oltóanyagban nyomokban található reziduális tojás proteinek okoznak. Egyéb szövődmények, különösen a Guillain-Barré Szindróma (GBS) előfordulását az influenza elleni oltással összefüggésben széles körben vizsgálták. A GBS előfordulását először 1976-ban írták le a sertés influenzaoltással kapcsolatbaNem sikerült azonban ok-okozati összefüggést bizonyítani az ezt követő oltóanyagok és a GBS között. Egy másik, Egyesült Államokban elvégzett eset-kontroll vizsgálat szintén az influenzaoltás és az azt követően esetlegesen kialakuló GBS összefüggését vizsgálta szerzők megállapították, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki teljesen, hogy influenzaoltást követően megnő a GBS kockázata, de a kockázatnövekedés rendkívül alacsony: számításaik szerint 1 millió oltásonként csupán 1 többlet GBS várható14. Ez pedig sokkal kisebb kockázatot jelent az oltottakra nézve, mint az influenza súlyos szövődményei. Az orvosi szakirodalomban szövődményeket is leírtak, mint pl. neuralgia, oculo-respiratorikus szindróma, paraesthesia, átmeneti trombocitopénia, de ezek csak extrém ritkán fordulnak elő. A védőoltásokkal kapcsolatban előforduló fokozott oltási reakciót, szövődményt, balesetet jelenteni kell az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézetének, és ezek minden esetben kivizsgálásra kerülnek.
Az influenza elleni védőoltásokat követő esetleges szövődmények tekintetében a termékfelelősség a gyártót, a védőoltás szakszerű alkalmazásának felelőssége az oltó orvost terheli. Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás kötelező, ezt az ÁNTSZ rákényszeríti az emberekreA fertőző betegségek elleni tevékenységünk során alkalmazott primér prevenciós eszköztárunk egyik legfontosabb összetevői a védőoltások. A magyar védőoltási rendszer több pilléren nyugszik: • Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások• A megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások• A megbetegedési veszély esetén ajánlott védőoltások – az influenza elleni védőoltás ebbe a • Valamint a külföldi utazással kapcsolatos védőoltások.
Az influenza elleni védőoltás esetén a beavatkozás egyénre szabott. Meghatározó az egyéni motiváció, és mivel a rizikócsoportoknak ajánljuk fel, akik veszélyeztetettek a súlyos lefolyásra, kedvező eredmény-kockázat arány is. Ugyanakkor tudjuk, hogy hatalmas lehetőségek vannak az influenza elleni védőoltási programunk szempontjából a teljes népesség szempontjából is, ugyanis a lakosság 60%-nak a védőoltása már elegendő ahhoz, hogy az influenza terjedését is visszaszorítsuk vele. A populációs szintű védelem azt jelenti, hogy azok számára is védelmet jelent az oltás, akik saját maguk nem oltottak, mert nem lesz kitől megkapniuk a vírust. Az a cél tehát az, hogy minél magasabb átoltottságot érjünk el. Amennyiben ugyanis az átoltottság nem elég magas, a kórokozók cirkulációja a populációban nem szorul vissza kellőképpen, és így időről-időre járványok fordulhatnak elő. Egy ok a védőoltásra az egyéni védelem, a másik ok pedig környezetünk védelme. Vannak ugyanis olyanok akik nem olthatók. Ők is fogékonyak a fertőzésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, hogyha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket, azaz a populációs szintű védelmet élvezik.
Tévhit, hogy a fertőző betegségek, és így az influenza is megelőzhető a megfelelő higiénés
viszonyokkal
Az effajta állítások igen gyakoriak az oltás ellenes irodalomban, és azt sugallják, hogy védőoltásokra
nincs szükség. A fejlett társadalmi, gazdasági körülmények kétségkívül hatással vannak a betegségek
visszaszorítására. A jobb tápláltsági állapot, az antibiotikumok és egyéb gyógymódok fejlődése
növelte a betegek túlélési esélyeit. A kevésbé zsúfolt életkörülmények csökkentették a betegségek
átvitelének esélyét, az alacsonyabb születésszám pedig csökkenti a fogékony kontaktok számát a
családon belül.
A járványos gyermekbénulás elleni sem elegendők a jó higiénés viszonyok. A Salk és Sabin vakcina
bevezetése előtt évente átlagosan 550 eset fordult elő, akik közül 45-en meg is haltak. Kétségtelenül a
kétféle vakcinának köszönhető, hogy 2002-ben a WHO az Európai Régiót polio mentessé
nyilvánította. A HiB védőoltás egy másik jó példa. Nézzük pl. az Egyesült Államok helyzetét. A HiB
megbetegedések ugyanis a 90-es éveket megelőzően fordultak elő nagyobb számban, mielőtt a
konjugált vakcinákat bevezették volna. A korábban használt poliszacharid vakcinákat ugyanis éppen a
2 éven aluliaknál nem lehetett alkalmazni, akik között ez a betegség a leggyakrabban előfordult.
Magyarországon is hasonló tendenciáról számolhatunk be. Mivel a jelenlegi higiénés helyzet nem
különbözik jelentősen a 90-es éveket megelőző évekétől sem nálunk, sem az Egyesült Államokban, így nagyon nehéz a HiB betegségek jelentős visszaszorulását a védőoltásokon kívül egyéb tényezőknek tulajdonítani. A fertőző betegségek visszaszorulása nem egy időben zajlott le, így ez szintén azt bizonyítja, hogy a higiénés helyzet javulása önmagában nem elegendő a fertőzések jelentős mértékű visszaszorításához.
Tévhit, hogy a védőoltásoknak sokféle káros mellékhatása lehet: megbetegedéseket okozhatnak,
akár halált is – nem beszélve a hosszú távú káros következményekről, amelyeket nem is
ismerünk teljesen.
A védőoltások valójában nagyon biztonságosak, a nem kívánt következményeket jócskán
túlszárnyalja az általuk biztosított egészségnyereség.
A legtöbb oltásokkal kapcsolatos nem kívánt esemény az oltási betegség kategóriájába esik, melyek
csupán átmeneti, enyhe kellemetlenséggel járnak. Súlyosabb mellékhatások az oltási szövődmények,
melyek igen ritkán fordulnak elő. Oltásokkal összefüggésbe hozható haláleset pedig olyan ritkán
fordul elő, hogy statisztikai értelemben vett kockázat ezekből az adatokból szinte nem is számítható.
Az oltásokkal kapcsolatos adverz reakciókat minden esetben jelenteni kell, és alaposan meg kell
vizsgálni, hogy valóban a védőoltás okozhatta-e azokat.
A thiomersallal kapcsolatos tévhitek
A thiomersal egy etil-higany tartalmú vegyület. Tartósítószerként alkalmazzák néhány oltóanyagban.
Az egyes oltóanyagokban igen kis mennyiségben található thiomersal egészségkárosító hatására
semmilyen bizonyíték nincs
A védőoltások biztonságával foglalkozó Globális Tanácsadói WHO Bizottság (GACVS) 2003
augusztusi állásfoglalása szerint: Nincs bizonyíték az egyes oltóanyagokban alkalmazott thiomersal
(etil-higany) expozíciójának toxikus mivoltára. A Bizottság a legújabb pharmakokinetikai vizsgálatok
alapján megállapította, hogy biztonságossági szempontok alapján nincsen ok a thiomersal tartalmú
oltóanyagokkal folytatott oltási gyakorlat megváltoztatására
Az állásfoglalása alapján a magyarországi védőoltási gyakorlatban thiomersal tartalmú vakcinákat
veszély és következmény nélkül használtathatjuk.
Tévhit a védőoltások és az autizmus kapcsolata
Már évekkel ezelőtt lezárultak az autizmusra vonatkozó nemzetközi szakmai viták, mégis ez a kérdés
újra és újra előkerül. Ez a történet úgy kezdődött, hogy egy hipotézisre alapuló vélemény
médianyilvánossága Angliában pánikhangulattal és azzal a következményekkel járt, hogy visszaesett
az oltások száma, amelynek következtében halálozásokkal is járó kanyarójárvány alakult ki.
Időközben Angliában legalább 6 széleskörű vizsgálat bizonyította a hipotézis megalapozatlanságát.
Az oltottak is megbetegedhetnek influenzában
Ezt az érvet általában bizonyítékul szokták felhozni arra, hogy a védőoltások nem hatásosak. Az, hogy
az oltottak néha megbetegedhetnek influenzában, önmagában igaz is. Ez azonban nem jelenti azt,
hogy az oltás nem hatásos.
Egyrészt: nem ismerünk olyan oltóanyagot, amely 100 %-os védettséget nyújtana. Az oltóanyagban
található vírus ugyanis előzőleg elölik. Az egyéni érzékenység és immunválasz miatt nem minden
oltottban történik meg a megfelelő immunválasz. Attól, hogy az oltás 100-ból csak mondjuk csak 70-
80 influenza megbetegdését véd ki, még nem jelenti azt, hogy nem hatásos. Ráadásul azoknál, akik a
védőoltás ellenére mégis megbetegednek, enyhébb lefolyású lesz a megbetegedés. Az epidemiológiai
vizsgálatok eredményei alapján ugyanis azt mondhatjuk, hogy az influenza elleni védőoltás hatásos a
betegség súlyos lefolyásának, a kórházi kezelésnek és a halálozásnak a kivédésére is.
Tévhit, hogy lehetnek olyan oltóanyag gyártási tételek, amelyek az átlagosnál több szövődményt,
halált okoznak. A szülőknek résen kell lenniük, nehogy ezekből a gyártási tételekből származó
oltóanyagot adjanak be gyermeküknek.
A veszélyes szállítmányok koncepciója ebben a szövegösszefüggésben téves. Az oltóanyagot ugyanis gyártási tételenként szabadítják fel. A védőoltást követő nem várt eseményeket nyomon követő rendszerek azokat az eseményeket rögzítik, amelyek feltételezhetően kapcsolatba lehetnek az oltásokkal, legalábbis időben. Tartózkodni kell azonban attól, hogy ok-okozati összefüggést tulajdonítsunk nekik. Más szóval: az oltásokat követő reakciók nem jelentik azt, hogy azokat valóban az oltás okozta. Ezért ezeket az eseményeket részletesen ki kell vizsgálni. Másrészt a gyártási tételek sem azonosak. Vannak köztük kisebbek és nagyobbak. Az abszolút számok ezért sem értékelhetők önmagukban.
Az oltóanyag termelés jellemzője, hogy minden technikai haladás ellenére a konzervatív szemlélet és szabályok dominálnak. A termelő felelőssége a minőségbiztosítás, a GMP (Good Manufacturing Production) technika alkalmazása. Ennek keretében a közti és végtermékek hatásosságát és ártalmatlanságát vizsgálják.
Az állami oltóanyag ellenőrzés egyik fontos lépése a törzskönyvezés, amely a WHO követelményeinek is megfelelő szempontok szerint vizsgálja a készítményeket, és javaslatot tesz az OTH-nak forgalomba hozatali engedély kiadására.
A felszabadítás nem más, mint a törzskönyvezett készítmények gyártási tételeinek laboratóriumi ellenőrzése a forgalomba hozatal előtt.
Az oltóanyag ellenőrzés nem ér véget a piacra kerüléssel. A postmarketing surveillance fázisában a szövődmények bejelentésének regisztrálása, kivizsgálása, a hatásosság figyelemmel követése a feladat. Indokolt esetben javasolhatják a készítmény forgalomból történő kivonását, sürgős esetben azonnali letiltását.
Tévhit, hogy az oltóanyagok alkalmazása növeli a mellékhatások kockázatát, és túlterheli az
immunrendszert. Jobb a fertőzéseken természetes úton átesni.
A szervezetünk nap, mint nap különböző antigéneknek van kitéve. Egy felső légúti vírusos fertőzés
egyszerre minimum 10-15-féle antigén szervezetbe jutását is jelentheti. Ezeknek a normál
fertőzéseknek tükrében valószínűtlennek tűnik, hogy az néhány antigén az oltóanyagokban
számottevően megterhelné az immunrendszert, vagy hogy immunszuppressziót okozna.
Magyarázat:
1. ábra: A védőoltásokat követő nen kívánatos események
Oltási reakció / betegségAz oltás elkerülhetetlen velejárói;nem élő oltóanyag - maradék toxicitás;élő vakcina - oltómikróba szaporodása.
Helyi és általános tünetek.
Oltási szövődményNem szükségszerű, az oltott átlagostól eltérő reakciókészsége,előzetesen nem ismert, nem vizsgálható.
Bejelentendő! Oltási balesetHiba az oltóanyagban (termelés, szállítás, tárolás),oltási technikában.
Bejelentendő! Melléklet
NÉHÁNY FONTOS INFORMÁCIÓ A THIOMERSALRÓL
Összefoglalás
A thiomersal (esetenként thimerosalnak is nevezik) oltóanyagokban használt higany alapú
tartósítószer. Az ilyen módon tartósított oltóanyagokban a higanytartalom nagyon alacsony és nincs
semmilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy egészségkárosodást okozna. Ennek ellenére a
thiomersalt a legtöbb oltóanyagból kivonták. A gyerekeken és felnőtteken végzett vizsgálatok az
oltóanyagokban használt thiomersalnak sem korai, sem késői káros hatását nem mutatták ki.
Mi a thiomersal?
A thiomersal egy szerves vegyület, amely etil higanyt tartalmaz. 1930 óta használják igen kis
mennyiségben bizonyos oltóanyagok bakteriális és gombás fertőződésének megelőzésére.
1999-ben merült fel először az Egyesült Államokban, hogy a csecsemő és gyermekkori immunizációk
során használt oltóanyagokban található összes higany mennyisége nem haladja-e meg a maximális
higany bevitelre vonatkozó ajánlásokat. Azóta nagyon sok információt gyűjtöttek a thiomersalról.
Mi a higany?
A higany egy természetben is előforduló fém. A higany három formában fordul elő. Ezek a
fémhigany, a szervetlen higany (amely megtalálható a természetben és az állati szövetekben), és a
szerves higany (amelynek két leggyakoribb formája a metilhigany és az etilhigany). A higany
különböző vegyületei megtalálhatóak a levegőben, a földben, a vizek üledékében és a halakban
(legfőképpen a hosszú életűekben, pl. a cápákban), és használják még az iparban, a fogak
tömőanyagaiban, hőmérőkben és oltóanyagokban is.
A két szerves formája a higanynak a metilhigany és az etilhigany (ez utóbbi van tehát a
thiomersalban) sok szempontból hasonlóak, de vannak köztük fontos különbségek is. A metilhigany
emberi szervezetre sokkal veszélyesebb; raktározódik a szervezetben, mivel a szervezetből való
kiürülésének az ideje - amit a felezési idő jelez - körülbelül 50 nap. Az etilhigany (a thiomersalban)
nem raktározódik a szervezetben ilyen mértékben, mivel a felezési ideje körülbelül 7 nap. Az
etilhigany gyorsan átalakul a szervezetben szervetlen higannyá, amely a bélcsatornán keresztül kiürül.
A higanyvegyületek károsíthatják a központi idegrendszert, a bőrt, a vesét, de a toxikus hatások
elsősorban a metilhiganyhoz köthetők.
Mennyire káros a higany?
A higany csak akkor károsítja az egészséget, ha a mennyisége egy bizonyos szintet elér a
szervezetben. A mérgező hatás függ a bevitt higany mennyiségétől, és a testtömegtől. Az alacsony
testtömegük miatt a csecsemők nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a felnőttek. Különböző
országok szakemberei meghatározták a higanybevitel biztonságos határértékét, amely az
Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint 3,3 mikrogramm/kg/hét. Ezek az értékek azt a
bevitelt jelzik, amely biztosan nem okoz károsodást és még biztonsági intervallumot is tartalmaznak.
A számítások során pl. a legkisebb káros érték egy tizedét fogadják el határértéknek. Ráadásul ezek az
értékek a metilhiganyra vonatkoznak, amely jóval mérgezőbb vegyület, mint az etilhigany.
Mennyire káros a védőoltásokban található higany?
Jelenleg az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok nagy része nem
tartalmaz thiomersalt. Az MMR, IPV, HiB, BCG, Tetracoq védőoltások nem tartalmazzák ezt a
tartósítószert. Jelenleg néhány influenza elleni oltóanyagban található alacsony mennyiségben. A
jelenleg használt oltóanyagokban található higany mennyisége jóval alacsonyabb, mint a
higanybevitelre vonatkozó ajánlások. Több vizsgálat is történt, amely meghatározta a csecsemők és
kisgyermekek vérében a higanykoncentrációt thiomersal tartalmú oltóanyag beadását követően, de az
eredmények szerint a vér higany szintje nem haladta meg a határértéket.
Több országban is használnak thiomersal tartalmú oltóanyagokat. Az Egészségügyi Világszervezetnek az Oltóanyag Biztonság Nemzetközi Tanácsadó Testülete (Global Advisory Committee on Vaccine Safety) megállapította, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a thiomersal tartalmú oltóanyagok mérgező hatást fejtenének ki csecsemőkben, gyermekben vagy felnőttekben, ezért egészségi kockázat miatt nincs szükség arra, hogy a thiomersal tartalmú oltóanyagokkal kapcsolatos jelenlegi védőoltási gyakorlaton változtassunk. Milyen vizsgálatokat végeztek a thiomersal tartalmú oltóanyagok esetleges egészségkárosító
hatásaira vonatkozóan?
Több tanulmány is foglalkozott a kérdéssel Dániában, Svédországban, Egyesült Államokban és az
Egyesült Királyságban, amelyekben nem találtak összefüggést a fejlődési vagy neurológiai
rendellenességek és az oltások között. 2004-ben az Egyesült Államok egy független tanácsadó
testülete (Institutes of Medicine) leszögezte, hogy nincs összefüggés az autizmus és a thiomersal
tartalmú oltóanyagok használata között. Szintén 2004-ben egy átfogó tanulmányt közöltek a
thiomersal tartalmú oltóanyagok és az autizmus, valamint idegrendszeri károsodások esetleges
összefüggéseiről, amelyet a nemzetközi Gyerekgyógyászat (Pediatrics) magazinban közöltek. A
tanulmányok az autizmus, a szellemi visszamaradottság, beszédzavarok és figyelemzavarok
előfordulását vizsgálták. Összességében a bizonyítékok azt mutatják, hogy az autizmus és a
szellemi károsodások nem függnek össze a thiomersal tartalmú oltóanyagokkal. A szerzők azt is
megjegyzik, hogy azok az epidemiológiai vizsgálatok, amelyek összefüggést feltételeztek, jelentős
hiányosságokat mutattak a vizsgálat megtervezését, valamint a levont következtetések érvényességét
tekintve.
Miért kell mégis kivonni a thiomersalt az oltóanyagokból?
Annak ellenére, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az oltóanyagokban található thiomersal káros lenne,
a gyártók mégis igyekeznek kivonni azt az oltóanyagokból. A higany és vegyületei ugyanis széles
körben megtalálhatók a környezetben. A környezeti forrásokban, főleg élelmiszerekben (pl. halakban)
található higany szintjének csökkentése nagyon nehéz, ugyanakkor ilyen módon is előfordulhat
higany bevitele a szervezetbe. Éppen ezért világszerte arra törekszenek, hogy az élő szervezetek
higany terhelése csökkenje, és ahol csak lehet, helyettesítsék azt egyéb, a környezetben könnyebben
lebomló anyagokkal.
Forrás: Egészségügyi Világszervezet, valamint a CDC tájékoztatói i Douglas RM, Hemilä H, Chalker E, D'Souza RRD, Treacy B. Vitamin C for preventing and treating the common cold. The CochraneDatabase of Systematic Reviews 2004, Issue 4. Art. No.: CD000980.pub2. DOI: 10.1002/14651858.CD000980.pub2.
ii Vickers AJ, Smith C.Homoeopathic Oscillococcinum for preventing and treating inuenza and inuenza-like syndromes. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2004, Issue 1. Art. No.: CD001957.pub2. DOI: 10.1002/14651858.CD001957.pub2.
iii Melchart D, Linde K, Fischer P, Kaesmayr J. Echinacea for preventing and treating the common cold. The Cochrane Database of Systematic Reviews 1999, Issue 1. Art. No.: CD000530. DOI: 10.1002/14651858.CD000530.
iv Országos Epidemiológiai Központ. Az influenza elleni oltásokat követő mellékhatások. Epinfo 2002;44:521-524.
v Safranek TJ, LawrenceDN, Kurlad LT et al. Reassassment of the association between Guillain-Barre syndrome and receipt of swine influenza vaccine in 1976-77. Results of a two state study. Am J Epidemiol. 1991;133:940-51.
vi Lasky T, Terracciano GJ, Magder L. et al. The Guillain-Barre sydrome and the 1992-1993 and 1993-1994 influenza vaccines. N Engl J Med 1998;339:1797-1802.
Az összeállítást készítette: dr. Oroszi Beatrix ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Source: http://www.garay-iskola.hu/aktualis/ujinfluenza/tenyek.pdf