(microsoft word - k\363dut ade2003.doc)

ÁLTALÁNOS ELŐKÉSZÜLETEK
Ellenőrizzük, hogy a „borítékon (amiben a B” kérdőív található) és az „A”
kérdőíven szereplő sorszám megegyezik-e. Ha igen, akkor ezt az
azonosítót írjuk fel, a borítékban található kérdőív hátoldalán lévő 1-5
(sorszám) kódkockákba (jobbra igazítva). Ha a két helyen szereplő
azonosító nem egyezik meg, vagy a borítékon nem szerepel azonosító,
akkor tegyük félre, és kódolás nélkül adjuk vissza!
A kódoláshoz és a kérdőívben való jelölésekhez piros tollat használunk (ha
rontunk, fessük le az elrontott jelölést).
„A” KÉRDŐÍV KITÖLTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS KÓDOLÁSA

BORÍTÓLAP:
Település neve: 1. melléklet alapján.
Megye: 1. melléklet alapján. (Budapest kerületek 1-23)

ÁLTALÁNOS TEENDŐK:
A kapott válaszok jelzése a kérdések többségénél kettős regisztrálással történt. A kérdezők egyrészt bekarikázták a választ, másrészt annak számát az adott kérdéssel azonos sorban, a lap szélén lévő négyzetbe is beírták (több számjegyű kódok esetében jobbra igazítva, és 0-val feltöltve). Ez alól kivételt jelentenek azok a „blokkosított kérdések”, (mint pl. a 13. kérdés) ahol csak a kódkockába való beírással regisztráljuk a választ. A kódoló feladata a kettős regisztrálás konzisztenciájának ellenőrzése, és ennek alapján a kérdező munkájának minősítése. Elvileg a kódolás során az „A” kérdőívben csak öt kérdést kell kódolnunk (a dupla keretes kódkockájú 11 kérdést, valamint a kérdezés időtartamát). DE: a kérdőív átnézése során figyeljünk arra, hogy Ha a kérdező bekarikázta a választ, de nem kódolta, Ha a bekarikázott válasz nem egyértelmű (pl. több választ jelölt, amikor csak 1-et lehet, vagy a válasz valami más okból értelmetlen), akkor a kódkockába 8-at, 88-at, illetve 888-at írunk a kódkockák számának megfelelően. Kivételt képez a 3, 5, 27, 37, 38, 55. kérdés, ahol ha több válasz fordul elő, akkor 0-át írunk a kódkockába! kódkockában X-el jelöljük, ugyanígy az ugratásoknál is X-nek kell szerepelni a kódkockában. UTÓKÓDOS KÉRDÉSEK KÓDOLÁSA
A munkakört/beosztást kétféle módon kódoljuk. I: a táblázat megfelelő rovatában lévő kódkockában –
ezt elvileg már a kérdező megtette, azonban nekünk ezt
ellenőrizni, és szükség esetén javítani kell. Ehhez a
szövegesen beírt munkakört vessük össze az alábbi
kérdéseknél szereplő válaszokkal:
- születési év (2. kérdés), - iskolák (3-5 kérdés) - szakképzettség (7. kérdés), - a munkahely ágazati, illetve szektor besorolásával - illetve a jelenlegi munkahely esetében a foglalkozási aktivitással (8. kérdés). Amennyiben a fenti kérdésekre válaszok alapján a beírt kódot nem találjuk megfelelőnek, akkor javítsuk (kifestés után). Ha a fenti kérdésekre adott válaszok nem illeszthetők össze, akkor a megfelelő foglalkozás-rovatokban inkább ismeretlen (99) szerepeljen. Abban az esetben, ha az inkonzisztencia az életkorból adódik, pl. 15 évesen valaki felső vezető, akkor tegyük félre a kérdőívet, és mutassuk meg a kutatás instruktorának (mi ellenőrizzük a kort) Ha a "munkakör" szöveges rovata nincs kitöltve, akkor a kérdező által beírt numerikus munkakör-kódot csak abban az esetben hagyjuk meg, ha a szakképzettség, az ágazat és a munkakör numerikus kódja nincs egymással ismeretlennek. (99) A "vezetők" (6-9) esetén ellenőrizzük a beosztottak számát: - a fizikai foglalkozású vezetőket mindenképp kódoljunk, kivéve az "ügyvezető igazgatót" 1-4 beosztottal: amennyiben ő egyértelműen saját vállalkozásában dolgozik (ezt csak a jelenlegi munkahelynél tudjuk), akkor vállalkozó (1-5) kódokat kaphat, ha ezt nem tudjuk, avagy nem saját vállalkozásban dolgozik, de 1-4 beosztottal, akkor vegyünk ki a felsővezetők közül, és 20-as kóddal szerepeltessünk. táblázat
duplakeretes
kódkockákba
sorrendben (első kettőbe a jelenlegit, stb.) foglalkozás
szöveges rovatában szereplő megnevezéseket kódoljuk a 2.
melléklet szerint.
- Itt is legyünk tekintettel a fenti kérdések mentén - Nézzük meg, hogy szakképzettségnél szerepel-e az adott foglalkozás - ettől függően ugyanaz a foglalkozás szakképzettséggel rendelkező/azzal nem rendelkező fizikai diplomás/szakmunkás/szakképzettség nélküli is lehet. A leggyakoribb ilyen foglalkozások: felszolgáló, könyvelő, asszisztens, megállapítható, hogy megkérdezettünk diákmunkáról számolt be, mint eddigi leghosszabb munkahelyeinek egyikéről, akkor azt a 87-88-as kódok egyikére tegyük. Nem kódoljuk!!!!!!!!! A kitöltés időtartamát percben kódoljuk. Meghatározása a kérdezés kezdetének, és végének időpontja időtartama alapján történik. Amennyiben a feltüntetett időpontoknál a perc megjelölése hiányzik, akkor úgy tekintjük, mintha egész órák volnának. 888 - Ha a kapott időtartam értelmetlen (túl nagy, vagy XXX - Ha valamelyik /vagy mindkettő adat hiányzik. „B” KÉRDŐÍV KÓDOLÁSA
KÓDKOCKA TARTALOM
JELZÉSE
5. kérdésnél szereplő bor (pezsgő, vermut is ide kódolandó)
mennyisége, egy pohár ital 1dl (ha többen itták, akkor csak az
egy főre jutó mennyiséget kódoljuk), tiszta alkoholra számítva,
centiliterben, egy tizedesig.
Szorzó: általában 0,115
vermut esetében 0,16
Pl. 2 dl bor: 20*0,115=2,3 kódolása 023 Egy üveg bor: 70*0115=08,05 kódolása 081 001 – csak egy kortyot ivott 977 – több mint 97,7 cl 988 – értelmetlen válasz 999 – nem tudja mennyit ivott 000 – nem ivott ilyen fajta italt, de van válasz a kérdésnél XXX- válaszhiány a 6. kérdésre 5. kérdésnél szereplő sör mennyisége (ha többen itták,
akkor csak az egy főre jutó mennyiséget kódoljuk), tiszta
alkoholra számítva, centiliterben, egy tizedesig. (egy korsó
5dl, egy pohár 3dl, egy pikoló 2dl)
Szorzó: 0,05
Pl. egy korsó sör: 50*0,05=2,5 kódolása 025
001 – csak egy kortyot ivott 977 – több mint 97,7 cl 988 – értelmetlen válasz 999 – nem tudja mennyit ivott 000 – nem ivott ilyen fajta italt, de van válasz a kérdésnél XXX- válaszhiány a 6. kérdésre 5. kérdésnél szereplő tömény alkohol mennyisége tiszta
5/TÖMÉNY alkoholra számítva (ha többen itták, akkor csak az egy főre jutó mennyiséget kódoljuk), centiliterben, egy tizedesig.
Egy pohár ital fél decinek (5 cl) számít. (koktélok esetében,
amennyiben a kérdezett nem adta meg a benne lévő tömény
mennyiségét egy koktélre 3 cl tömény alkoholt számolunk)
A számításnál alkalmazott szorzók: általában 0,4.
likőr esetében : 0,22
Pl. 0,5 dl pálinka: 5*0,4=2,0 kódolása 020 977 – több mint 97,7 cl 988 – értelmetlen válasz 999 – nem tudja mennyit ivott 000 – nem ivott ilyen fajta italt, de van válasz a kérdésnél XXX- válaszhiány a 6. kérdésre 9. kérdésnél szereplő bor mennyisége deciliterben (ITT
MÁR NEM TISZTA ALKOHOLBAN KELL SZÁMOLNI!!!!!!!!!)
097 – több mint 97 dl 098 – értelmetlen válasz 099 – nem tudja XX - válaszhiány 11. kérdésnél szereplő sör mennyisége deciliterben (egy
097 – több mint 97 dl 098 – értelmetlen válasz 099 – nem tudja XX - válaszhiány 13. kérdésnél szereplő tömény mennyisége centiliterben
097 – több mint 97 cl 098 – értelmetlen válasz 099 – nem tudja XX - válaszhiány 23. kérdésnél első alkoholfogyasztás életkora
98 – értelmetlen válasz 99 – nem tudja 00 – nem használt XX - válaszhiány 23. kérdésnél első berúgás életkora
98 – értelmetlen válasz 99 – nem tudja 00 – nem használt XX - válaszhiány 23. kérdésnél első cigaretta életkora
98 – értelmetlen válasz 99 – nem tudja 00 – nem használt XX - válaszhiány kérdésnél
rendszeres
dohányzás
kezdetének
életkora
98 – értelmetlen válasz 99 – nem tudja 00 – nem használt XX - válaszhiány 25. kérdésnél szereplő bor mennyisége deciliterben
097 – több mint 97 dl 098 – értelmetlen válasz 099 – nem tudja 25. kérdésnél szereplő sör mennyisége deciliterben
097 – több mint 97 dl 098 – értelmetlen válasz 099 – nem tudja 25. kérdésnél szereplő tömény mennyisége centiliterben
25/TÖMÉNY (FIGYELEM, A KÉRDŐÍVBEN DL VAN, ÁT KELL SZÁMOLNI!!!!)
097 – több mint 97 cl 098 – értelmetlen válasz 099 – nem tudja 29. kérdés: az elsőként említett nyugtató/szorongásoldó
a 3. melléklet alapján
97 – egyéb 98 – értelmetlen válasz 99 – nem tudja 00 – nem használt 29. kérdés: a másodikként említett nyugtató/szorongásoldó a 3. melléklet alapján. (ua. mint 29/A) 29. kérdés: a harmadikként említett nyugtató/szorongásoldó a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A) 31. kérdés: az elsőként említett altató a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A) 31. kérdés: a másodikként említett altató a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A) 31. kérdés: a harmadikként említett altató a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A) 33. kérdés: az elsőként említett nyugtató/szorongásoldó a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A) 33. kérdés: a másodikként említett nyugtató/szorongásoldó a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A) 33. kérdés: a harmadikként említett nyugtató/szorongásoldó a 3. melléklet alapján(ua. mint 29/A) 35. kérdés: az elsőként említett altató a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A) 35. kérdés: a másodikként említett altató a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A) 35. kérdés: a harmadikként említett altató a 3. melléklet alapján (ua. mint 29/A)
A 45. kérdésben szereplő első szerhasználatok életkora
(be kell rajzolni a végére a 45/N-t)
98 – értelmetlen válasz 99 – nem tudja 00 – nem használt A kódoló véleménye a „B” kérdőív kitöltésének
megbízhatóságáról 3 fokozatú skálán:
1 – megbízhatónak, érvényesnek értékeljük a kérdőív kitöltését 2 – részben megbízhatónak értékeljük (is-is válasz) 3 – a kódoló véleménye szerint a kérdőív kitöltése nagymértékben megbízhatatlan, érvénytelen Támpontok a megbízhatóság értékeléséhez a 4. számú
mellékletben találhatók
A kódoló véleménye az „A” kérdőív alapján a kérdező
munkájáról
3 fokozatú skálán
1 – a kérdező pontosan végezte munkáját 2 – előfordulnak hibák, de alapvetően többnyire jól dolgozott 3 – a kérdező figyelmetlenül, elnagyoltan dolgozott Válaszhiányt a hátra kódolandó kérdések esetében X-szel jelöljük abban a kódkockában, ahova kódolnunk kellene a választ. A nem hátrakódolandó kérdéseknél a válaszhiánnyal nincs teendőnk. Azoknál a kérdéseknél, ahol egyéb válasz megengedett (40, 41, 43, 44.), nézzük meg, hogy az besorolható-e valamelyik meglévő alternatívába. Ha igen, akkor átsoroljuk a választ, ha nem, az egyéb választ hagyjuk meg, és feltüntetésével.

A kódolás során nem csak a kérdőív végén található kódkockák
kitöltése a feladatunk. Át kell néznünk a kérdőív egészét a fenti
minősítések miatt is, másrészt azért is, hogy a kérdőívben
található
nem egyértelmű
válaszokat
a rögzítők
számára
egyértelművé tegyük.


Ha egy kérdésnél, illetve a blokkosított kérdések esetében soronként több
válasz van bejelölve, akkor azt javítanunk kell, a következő eljárást
követve:
• Amennyiben egyértelműen el lehet dönteni a kitöltés alapján, hogy melyik a helyes válasz, akkor a helyes választ pirossal bekarikázzuk. • Ha nem dönthető el hogy a kérdezett melyik választ gondolta helyesnek, akkor az alábbiak szerint járunk el: - Általában ha egy kérdésre (legalább intenzitást kifejező skálák esetében) két egymást követő lehetséges választ jelölt be a kérdezett, akkor felváltva kódoljuk a magasabb, illetve az alacsonyabb értéket, azaz minden második alkalommal a magasabb, egyébként pedig az alacsonyabb értéket jelöljük be pirossal, mint helyes választ. (Így járunk el a kategoriális válaszok esetében is, csak itt nem feltétel, hogy a válaszok egymást követőek legyenek.) - Ha a bejelölt válaszok több válaszlehetőség közötti intervallumot jelölnek, akkor a középértéket tekintjük érvényesnek, és ezt piros tollal jelöljük. - A fenti elvet nem alkalmazzuk, ha két szélső értéket jelöl be a kérdezett, - például teljesen egyetért és egyáltalán nem ért egyet, - ez esetben a kérdést érvénytelen válasznak kódoljuk, és piros tollal a kérdéshez egy 9-est, illetve 98-at írunk, attól függően, hogy egy, vagy két karakteres az éppen vizsgált kérdésre adott válasz. Minden egyéb, nem eldönthető esetben is hasonlóan járunk el. Általánosan érvényes, hogy az érvénytelen válasz egyszámjegyű kód esetén 9-es, kétszámjegyű kód esetén 98-as kódot kap. Kivételt képez ez alól a 3, 7, 8, 9, 12, 14. kérdések, ahol az értelmetlen választ csak kihúzzuk, és e kérdés mellé egy X-et teszünk. 2. melléklet: foglalkozás kódok
11 – döntéshozó, érdekképviseleti vezetők [bírák, ügyészek,
12 – magas szintű menedzserek [nagyobb vállalatok vezetője,
nagyobb egységeinek vezetője sok beosztottal] (szoftverfejlesztési igazgató) 13 –diplomás értelmiségiek (tanár; tanító; könyvtáros;
gyógypedagógus; orvos; fogorvos; mérnök; közgazdász; zenész; újságíró; nagyon magasan képzett ügyintéző) 14 – informatikai munkák (számítástechnikus; szoftverfejlesztő;
rendszertervező; logisztikai vezető; rendszergazda; informatikus) 15 – ipari, építőipari vagy szolgáltatásbeli művezetői pozíciók;
technikusok (műszakvezető, létesítményfelelős, üzemvezető
/diploma nélkül/ műszaki rajzoló)
17 – főiskolai vagy felsőfokú szaktanfolyami végzettséghez kötött
szakmák illetve értelmiségi diplomás foglalkozások
gyakornokai (családgondozó; szakápoló; segédgyógytornász;
ügyvédbojtár; junior tanácsadó; óvoda - pedagógus;
gyermekfelügyelő)
18 – középszintű menedzserek (termék-menedzser, marketinges;
üzletkötő; bróker; "területi képviselő") 21 – pénzügyi, ügyviteli, ügyfélforgalmi szak-alkalmazottak
(könyvelő; titkárságvezető; irodavezető; titkárnő; ügyintéző, adatelemző, vevőszolgálati vezető, idegenforgalmi cégnél vezető; valuta-pénztáros; személyzetis, pénzügyi munkatárs, kockázatkezelő; gazdasági asszisztens; pénzügyi /fő/előadó) 22 –pénzügyi, ügyviteli kisegítő munkák (információs; irodai munka
különösebb megnevezés nélkül = k. m. n., /irodai / asszisztens, kartonozó, adatfeldolgozó, iratrendező, kisegítő; telexkezelő, adatrögzítő) 23 – ügyfélforgalmi kisegítő munkák (telefonos munka, recepciós)
31– építőipari szakmunkák (csőszerelő; villanyszerelő; szobafestő)
32– építőipari betanított munkák [ez nagyon ritkán fordul elő, példa
33 – építőipari segédmunkák [anyagmozgatók]
41 – nehézipari (és bányászati) szakmunkák [kivéve műszerészek]
[bányászat, kohászat, fémmegmunkálás, vegyipar] (hegesztő;
esztergályos; gépbeállító; szemcsefúró; szerelő k.m.n.)
42 – műszerészek (műszerész; elektrotechnikai telepítő; hálózatszerelő)
43 – nehézipari (és bányászati) betanított munkák [fent említet
44 – nehézipari (és bányászati) segédmunkák [rakodók]
45 – tradicionális kisipari szakmák [asztalos, bútorasztalos, tímár,
46 – könnyű- és élelmiszeripari szakmunkák [textil- ruha, bőr, fa- és
nyomdaipar, valamint élelmiszeripar, kivéve a "45" alatti szakmákat] (hentes) 47 – könnyű- és élelmiszeripari betanított munkák [könnyűipari
48 – könnyű- és élelmiszeripari segédmunkák [rakodók]
51 – kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakmunkák (eladó; beszerző;
raktáros; kereskedő; üzletvezető, pénztáros, tolmács, szakács ("food stylist" és hasonló megnevezések is itt); pincér) 52– kereskedelmi és vendéglátó-ipari betanított munkák (alkalmi
eladó; sofőr; felszolgáló; pultos; fitness - termi felügyelő, úszóedző) 53 – kereskedelmi és vendéglátó-ipari segédmunkák [rakodók,
kocsikísérők] (konyhalány; szobalány; londiner) 54 – közlekedési és szállítási foglalkozások [járművezetők, és
kapcsolódó utazó foglalkozások, vasutasok] 55 - postai és hírközlési foglalkozások [postás]
56 - közlekedési, postai hírközlési kisegítő munkák (peronőr, postai
57 - közlekedési, postai hírközlési segédmunkák [vágányjavító]
61 – egyéb szolgáltatási szakmunkák [kultúra, személyi
szolgáltatások, kommunális ellátás] (fényképész; "oktató" /pl. gépkocsivezetés /; autófényező; házi ápoló, segédápoló dekoratőr; kutyakozmetikus) 62 – egyéb szolgáltatás - betanított és kisegítő munkák
(rajzfilmfestő; népszámláló; teremőr, statiszta; gondozó; kartonozó) 63 – egyéb szolgáltatás - segéd munkák (takarító, takarítónő;
71 – mezőgazdasági szakmunkák (kertész) [állatgondozó képesítéssel,
72 – mezőgazdasági betanított munkák [állatgondozó/képesítés
nélkül /, növénytermesztő /képesítés nélkül /] 73 – mezőgazdasági segédmunkák [napszámos, mezőgazdasági
01 – fegyveres testületek tagjai (hivatásos katona; körzeti megbízott;
02 – védelmi szolgáltatási foglalkozások [tűzoltó, fegyőr, rendőr]
03 – őrző-védők [portások, ha lehet, nem itt] (vagyonőr, őrző-védő k.
04 – portások
81 - iparos, k.m.n.
82 - szakmunkás k.m.n.
83 - betanított munkás k.m.n., munkás
84 - segédmunkás k.m.n. , rakodó k.m.n.
87 – tipikus diákmunkák (árufeltöltő; csomagoló; szórólapozó;
hostess; modell; gyermekfelügyelő; futár; kerékpáros futár)
88 – egyéb diákmunka
98 – egyéb, besorolhatatlan
99 – ismeretlen, megállapíthatatlan
3. melléklet: gyógyszerkódok
4. melléklet
A KÉRDŐÍV MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK, ÉRVÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
1. Ellenőrizzük, hogy vannak-e szisztematikus válaszok, például mindig az első oszlopot, vagy mindig az utolsó oszlopot jelöli be a kérdezett. Ez is a megbízhatatlanság egyik tényezője. 2. Hasonlóan a megbízhatatlanság egyik tényezője, ha sok, egyértelműen inkonzisztens válasz található, elsősorban a droggal kapcsolatos kérdéseknél. Például: - Ha pl. az elmúlt 30 napban 1-3 alkalommal fogyasztott alkoholt (1. kérdés 5. válasz), azonban valamelyik italfajtából ennél többször ivott (2. kérdés), vagy a 3. kérdés szerint kevesebb mint 3-4 hete ivott utoljára. Stb. - az előző évben fogyasztott valamit, de életében nem (6-es kérdés és a 20. kérdés, illetve a 41-es és 43-as kérdés összhangja) - fogyasztott relevint - Az alkoholkérdéseknél jelzett alkoholfogyasztást/berúgást, ugyanakkor a 23-as kérdésnél azt mondja, hogy nem fogyasztott/nem rúgott be. Vagy a 41. kérdésnél jelezett valamilyen szerre vonatkozóan életprevalenciát, ugyanakkor ezt nem szerepelteti a 45-ös, első használat életkorára vonatkozó kérdésnél, vagy a 44.kérdésben azt válaszolja, hogy soha nem használt semmilyen szert. Illetve ugyanez megfordítva, például soha nem fogyasztott marihuánát, de az első drog amit az életében fogyasztott a marihuána volt. Ugyanakkor az értékelés során vegyük figyelembe azt is, hogy nem valószínű, megválaszolva. Előfordulhat, hogy a kérdezettek nem válaszolnak logikusan, vagy figyelmetlenek, akkor is, amikor őszintén akarnak válaszolni. 3. Előfordulhatnak olyan, valószínűtlen válaszok a kérdőívben, amiből látszik, hogy nem vette komolyan a kérdezett a kérdéseket (pl.: valamennyi szert 40 vagy több alkalommal fogyasztotta) Ez szintén a megbízhatatlanság egyik tényezője. 4. Problémának tekintjük továbbá, ha a kérdőív nincs teljesen kitöltve. Ha a kérdések több mint fele nincs megválaszolva, a kérdőívet érvénytelennek tekintjük. Ha a kérdések kevesebb, mint a fele nincs megválaszolva megbízhatatlanságra utal), a kérdőívet érvényesnek tekinthetjük. Az érvényesség eldöntéséhez ugyanakkor mindig szükséges ellenőriznünk a megválaszolatlan kérdések szerkezetét is. Például előfordul, hogy a megkérdezettnek nincs ideje az egész kérdőív kitöltésére, vagy elfárad közben. Ilyenkor a kérdőív első fele megfelelően ki van töltve, és az utolsó kérdések maradnak megválaszolatlanul. Ebben az esetben, ha egyébként a válaszok konzisztensek, a kérdőívet érvényesnek tekintjük. A megválaszolatlan kérdések értékelésénél vegyük figyelembe azt is, hogy a kérdezettet külön figyelmeztettük arra, hogy ha valamelyik kérdésre nem akarnak válaszolni, akkor hagyják azt üresen. Tehát az esetenként előforduló válaszhiány lehet éppen az őszinteség jele is. 5. A kérdőív megbízhatóságának értékeléséhez vegyük figyelembe továbbá, a kérdőívben található megjegyzéseket, beírásokat, esetleges firkálgatásokat. Ezek szintén a kitöltés komolytalanságára, a kérdőív megbízhatatlan voltára utalhatnak. megbízhatóságára, érvényességére vonatkozó állásfoglalásunkat, és azt fejezzük ki a kódutasításban szereplő 3 fokozatú skálán. Tehát inkonzisztenciák és/vagy hiányosságok és/vagy egyéb komolytalanságra utaló jelek halmozott előfordulása esetén adjuk 3-as osztályzatot. Ha ezek nem, vagy csak 1-1 kérdésnél, és láthatóan véletlenül fordulnak elő, akkor minősítsük a kérdőívet megbízhatónak, és adjunk 1-es osztályzatot. Köztes esetben, amikor nem tömegesen, de néhány esetben előfordulnak problémák, akkor adjunk 2-est. Vegyük azt is figyelembe az osztályozás során, hogy a hiányosságok, inkonzisztenciák, stb. súlya nem egyforma, tehát nem csak mennyiségileg, hanem minőségileg is értékelnünk kell az előforduló hibákat. Ha a kérdőívet a teljesen használhatatlannak tartjuk, mutassuk meg a kutatás vezetőinek.

Source: http://www.tarki.hu/adatbank-h/katalog/dokument/kerdoiv/h33_code.pdf